Belontia signata - Ceyloni tüskésszárnyú hal

Megoszlás: Ázsia; Sri-Lanka állóvizei.

Típus: édesvízi, trópusi

Viselkedés: barátságos
Táplálkozás: ragadozó

Tartózkodás: középső- és alsó szint
Szaporodás: könnyű

Testhossz: 12,5 cm  
Halnépesség: 150 literre 1 hím és 3-4 nőstény

Berendezés: sötét aljzat, vasfák, gyökerek, ágak.

Megjegyzés: A faj nagyon félénk, elrejtőzve él. A fiatalokat jobb saját medencében tartani; a felnőtt halak agresszívek lehetnek. Fiatalabb példányai igen mutatósak, később azonban kissé nagyra nő. Hőigényes; a hőmérséklet 22 és 30 C° között ingadozhat. A víz összetételével szemben nincs különösebb igénye. Etetése nem nehéz; erőteljes élőeleségen kívül — szúnyoglárvák, Tubifex, Enthytraeus stb. — nagyszemű száraz eleséget és tubusos táplálékot is elfogad.Harapós és félénk faj. A medencének a hal méretéhez viszonyítva nem kell túl nagynak lennie, de vízinövényekből és gyökerekből legyen benne elég rejtekhely, hogy a nőstény az őt üldöző hím elől elbújhasson.

Tenyésztése:10-15 literes tartály, 8-9 °Nk víz (ezt előállíthatjuk félig csap- és félig esővíz, vagy incserélt víz keverékéből), 27-30 °C. Növényzetet is telepíthetünk, esetleg pár úszónövényt is. A légporlasztást állítsuk le. Az ide áthelyezett pár rögtön nekilát egy mutatós fészek építéséhez, amelybe 1-2 napon belül elhelyezik max. 500 ikrájukat. Mint a legtöbb labirintkopoltyús hal tenyésztésekor, náluk is fontos az akvárium felülről való tökéletes hőszigetelése, lezárása, ami nem csak azért célszerű, mert a kikelt kishalak nem fázhatnak meg, hanem mivel a szülők híresen jó ugrók, a későbbiekben nem lesz szükség a rémregényekbe illő, száraz levéllé aszott testük feltalálására indítandó expedíciókra. Az ivadékokat elúszásuk után tojássárgájával, jó minőségű speciális ivadéknevelő portáppal, papucsállatkákkal kínálhatjuk meg, majd a megfelelő méret elérése után Artemia frissen kelt naupliuszaival nevelgethetjük. Növekedésük gyors, 3 hónaposan már kiszínesednek.