Altolamprologus compressiceps - Sárga vadászsügér (goldhead)

Megoszlás: Afrika, Tanganyika-tó

Típus: édesvízi, trópusi

Viselkedés: harcias, területvédő
Táplálkozás: mindenevő

Tartózkodás: középső- és alsó szint
Szaporodás: szájköltő

Testhossz: 9-15 cm  
Halnépesség: 200 literre 1 hím és 5-7 nőstény

Berendezés: korall homokos alzat, elszórt sziklák, csigaházak.

Javasolt társai: Cyphotilapia | Cyprichromis | Julidochromis | Lamprologus |
- A társai közt ne legyen nagy méretkülönbség!

Megjegyzés: Ragadozó, etessük élő kishalakkal, mert csak így nevelhetünk fel életerős tenyészállatokat. Megeszi a nagyobb rovarokat, földigilisztát, darált húst.A sárga vadászsügér háta magas, teste oldalról erősen lapított, szája igen nagy. A színezete függ a származási helyétől is, sok színváltozata ismert. A legelterjedtebb a világosbarna alapszín, 10 függőleges csíkkal. Ezek a csíkok lehetnek jól láthatóak, de előfordul, hogy alig látszanak. Az első csík a homloktól a szem hátsó részén keresztül húzódik, majd lefelé egészen a kopoltyúfedő alsó részéig. Az utolsó pedig a faroktőnél található. Egyes színválozatokon a test hátsó részét réz-színű pöttyök borítják. Az úszók általában arany színűek és a szem sötét. Gyakran egy sötét sáv húzódik a szemtől a száj felső része felé. Hasonlít az Altolamprologus calvus-ra, de a sárga vadászsügér háta jobban ívelt, és a teste rövidebb. Szereti a tiszta vizet, de nem bírja a hirtelen vízminőség vátozásokat, ezért a vízcseréknél inkább kevesebb vizet cseréljünk egyszerre, de gyakrabban.A hímek nagyobbak, és testük magasabb, valamint az úszóik is hosszabbak, mint a nőstényeknek. Az élő eleség jó hatással lehet a tenyésztésre. Tenyésztésnél a víz paraméterei a következők legyenek: pH: 7,2-7,5 ; Keménység: 8-12 NK° ; Hőmérséklet: 25-28 °C. A tenyészmedencében is legyen sziklákból búvóhely. Ikráit kemény felületre, barlangba, nagyobb csigaházakba rakja. Egy hím akár több nősténnyel is ívhat. Az ikrák száma általában 50-150 között lehet, de előfordulhat, hogy akár 300 ikrát is leraknak. A nőstény védi az ikrákat, amíg a hím őrzi a területet. A kishalaknak szüksége van a kéthetenkénti kisebb vízcserékre, hogy jól fejlődjenek. Etessük őket sórákkal, de még így is lassan nőnek.