Alcolapia alcalicus

Megoszlás: Afrika szikes tavai; Tanzánia és Kenya határánál, Magadi- és a Nátron-tó.

Típus: édesvízi, trópusi

Viselkedés: békés, területvédő
Táplálkozás: mindenevő

Tartózkodás: középső- és alsó szint
Szaporodás: szájköltő

Testhossz: 10 cm  
Halnépesség: 250 literre 1 hím és 5-7 nőstény

Berendezés: homokos talaj, kövek, barlangok, csigaházak, erős szűrés, oxigéndús víz.

Javasolt társai: Alcolapia |

Megjegyzés: Ez a sügér egy igazi csoda. Lúgos meleg forrásokban él, ahol a víz nagy koncentrációban tartalmaz nátrium-karbonát és más oldott ásványi anyagokat és sókat. (Keménység: 179-625 ppm. kH 7000). Nagyon sekély, legnagyobb mélysége csak 2 méter. A hal ammóniát nem választ ki, mert a tó szikes kémiája miatt ez nagyon nehéz lenne, mivel magas a pufferkapacitása és lúgos. A legtöbb karbamid a vesén keresztül kopoltyúkon távozik. Továbbá, a hal periodikusan kortyol levegőt a felületről, képes lélegezni légköri levegővel ha kell.

A természetben kizárólag algákkal táplálkozik (különösen a kék-zöld alga, spirulina platensis), de az algák közt élnek kisebb rákok is, amit szintén megesznek. Élő, fagyasztott és száraz élelmiszereket kell adni neki. Valamilyen növényi anyagot is mindenképp, mint például spenót vagy spirulina. Ritka faj a kereskedelemben az egyedüli extrém vízigénye miatt, ezért nem érdemes más halakkal társítani. Saját társaival viszonylag békés, a hímek nagyobbak és sokkal színesebbek, mint a nőstények.

Tenyésztéshez magas színvonalú és változatos étrend szükséges. Ívási állapotban, a hím kiás egy kis gödröt, melyet védeni kezd. Kora reggel a nőstény beleikrázik, a hím megtermékenyíti, és mielőtt a nőstény visszatér, felveszi őket a szájába. Viszonylag kevés ivadék születik. 2 héttel később elúsznak a kicsik és az utódgondozás ezen a ponton megáll. Az ivadékok elég nagyok ahhoz, hogy sós rák nauplii vagy micro férgeket egyenek.