Metynnis argenteus - Ezüstös Tányérlazac

Megoszlás: Dél-Amerika; Az Amazonas-medence, Guyana és Paraguay folyói.

Típus: édesvízi, trópusi

Viselkedés: barátságos
Táplálkozás: mindenevő

Tartózkodás: középső- és alsó szint
Szaporodás: nehéz

Testhossz: 14 cm  
Halnépesség: 200 literre 4-6 hal

Berendezés: sötét aljzat, vasfák, gyökerek, ágak.

Javasolt társai: Dél-Amerika | Tányérlazac | Vitorláshal | Anostomus |
Ne nagyon apró halakkal társítsuk.

Megjegyzés: Az ezüstös tányérlazac (Metynnis argenteus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe és a pontylazacfélék (Characidae) családjába tartozó faj. 5-8 évig él. A hal testének hossza és magassága kb. egyenlő, alakja olyan, mint egy paralelogramma. A hátoldal kissé kicsúcsosodik, a hasoldal élszerű. Ez a tányérlazacfaj szereti a visszafogott világítást és sötét talajt. Kissé félénk, de gyönyörű faj, mely legjobban az akvárium sötétebb régióit kedveli, bőven elegendő fényt jelent számára a tartószoba megvilágítása. Ahhoz, hogy elvonjuk figyelmét akváriumi növényeinkről, rengeteg különféle növényi alapú élelmet etessünk velük, mint a spirulina pellet vagy pehely, saláta (enyhén gőzöve, majd lehűtve) vagy bármilyen más általunk kiötlött növényi táplálék (pl. fejtett borsó). Ezeken kívül fogyaszt állati eredetű táplálékot is, mint a vér, férgek és különféle szúnyoglárvák, tubifex stb. Ikrarakó és tenyésztése nem könnyű. Nagyobb akváriumban tartva, a hőmérsékletet kb. 28-30 °C-ra emelve, a hím és a nőstény a rajból kitörve forrásmoha, vagy egyéb ikráztatónövényre szórja kb. 2 mm nagyságú, nemragadós ikráit, melyek száma akár több ezer is lehet. A kicsinyek elúszásuk után a legapróbb élőeleségekre, majd ahogy nőnek egyre nagyobb méretű eledelre vadásznak. Megfelelő táplálás mellett a 4. héten kb. 2 cm-esek lesznek.