Cyprinus carpio - Koi ponty (Utsuri)

(Egyéb elnevezései: nishikigoi)
Vissza | Index
Cyprinus carpio - Koi ponty (Utsuri)
Utsuri
Shiro Utsurii
Kohaku
GinRin Kohaku
Tosai Kujaku Hq
Doitsu
Bekko
Asagi
Kawarimono
Hikari
Goshiki
Komunryu
Kujaku
Goromo
Gin-Matsuba
Sanke
Orenji Ogon
Platinum Ogon
Ochiba
Tancho
Tancho Shanke
Showa
Shusui
Yamabuki Ogon
Butterfly
Chagoi
Ginrin mix
Matsuba
Ochiba
Platinum Ogon
Shusui

Megoszlás:

Vízparaméterek: 16-24 °C      

Típus: édesvízi, hidegvízi

Viselkedés: fajon belül társas
Táplálkozás: mindenevő

Tartózkodás: minden szint
Szaporodás: könnyű

Testhossz: 90 cm  
Halnépesség: 900 literre 1 hal

Berendezés: Ezeket a halakat nem lehet akváriumban tartani, csak a nagyon fiatal példányokat. Az ideiglenes akvárium talaja finom homok, mosott sóder, vagy apró szemű kavics legyen. Amint a koi 12 cm-nél hosszabbra nő, át kell telepíteni a nagyobb, szabadtéri élőhelyére. Ha a tavacska télen befagy, legalább 1,6-2 méter vízmélység szükséges a biztonságos átteleléshez. A koi jól szaporodik a kerti medencében. Egy 15 centiméteres koi pontynak minimum 150 liter vízre van szüksége, ezzel arányos territóriummal kell számolnunk 90 centiméteres egyedek tartása esetén is. A díjnyertes példányok 1 méter hosszúak is lehetnek.

Növények: Nymphaea, Pistia

Javasolt társai: Aranyhal | Koi |

Megjegyzés: Kerti tavak közkedvelt hala, a változatos mintázatú és szelíd Koi ponty. A japán eredetű díszponty békés természetű hal és testhossza elérheti a 90 centimétert is. Megfelelő élettér kialakításával, akár 60 évig is élhet. Növekedésükre nincs hatással a dísztó mérete, ellentétben az aranyhalakkal, akik méretükkel igazodnak életterükhöz. A koik tenyésztése során sokféle színezetű és mintázatú hibrideket nemesítettek ki.

Tudományos értelemben a koi, a pontyhoz (Cyprinus carpio) tartozó forma. Testformája nagyon hasonló a közönséges aranyhaléhoz, a koi azonban sokkal nagyobbra megnő, és egy-egy bajusszála van a száj két oldalán. Hagyományosan a koit úgy tenyésztették ki, hogy fölülről nézve legyen a legmutatósabb, ahogy a kerti medencében úszik. Japánban, szülőhazájában szokásos tartási módnak köszönhető ez, ahol a kerti tavacskák nagyon népszerűek. A halakat egyszínű, kétszínű és sokszínű változatokra osztják, a további felosztás a pikkelyek alapján történik.

Némelyiknek kevés nagy pikkelye van (Doitsu a neve) másoknak fenyőtoboz szerű (Matsuba a neve),
a harmadik csoportnál pedig fémes pettyezettség van (az aranyos típusnak Kin-rin, az ezüstösnek Gin-rin a neve).
Kohaku (piros-fehér, kétszínű), Ogon (egyszínű, fémes színek), Sanke (háromszínű, piros- fehér- fekete).

Mindent megesz, rovarokkal, apróbb férgekkel és csigákkal táplálkozik, de a reformétkeket sem veti meg és szívesen fogyaszt növényi táplálékot, meg speciális tápot is.

Ivaréretté 18-36 hónapos korában válik. Tavasszal, amikor a víz elkezd felmelegedni, lerakja ikráit.