Sinanodonta woodiana - Amuri kagyló

(Egyéb elnevezései: )
Vissza | Index
Sinanodonta woodiana - Amuri kagyló

Megoszlás: Kelet-Ázsia; Kínában édesvízi gyöngytermelésre is felhasznált kagyló. Magyarországon inváziós fajnak számít. A 60-as évek elején hurcolták be a növényevő halak betelepítésével, s azóta – bár rejtett életmódja miatt kevesen figyeltek föl rá – elszaporodott. A Körösökből terjedt szerte, már Szegednél is megtalálható a Tiszában. A Balatonba a Sió csatornán felfelé haladva jutott el. Ma már az egész országban megtalálható. Az őshonos kagylófajoknál ellenállóbb és szélesebb ökológiai tűrőképességű. A magyar halszállítmányokkal terjed tovább, Nyugat-Európa felé – éppúgy, ahogy hozzánk is érkezett. A kagylólárvák a halak bőrében élnek, így a halszállítmányok egyben kagylószállítmányok is.

Vízparaméterek: 10-25 °C   10-20 nk°   pH 7-8  

Típus: hidegvíz

Viselkedés: barátságos
Táplálkozás: plankton-szűrőgető

Tartózkodás: talaj szint
Szaporodás: nehéz

Testhossz: 30 cm  
Minimum akvárium méret: 200 liter

Berendezés: finom homok, mosott sóder, vagy apró szemű kavics.

Növények: mindegy milyen fajta

Megjegyzés: Ez a legnagyobb puhatestű állat Magyarországon. A Tiszában már 30 cm hosszú, 2 kg-os példányát is találták.Az amuri kagyló héja dísztárgyak készítésére alkalmas, húsát állati takarmányként hasznosíthatják.